7 Érdekesség a kerékpárról és a kerékpárversenyről


1.       A kerékpár pedáljai kezdetekben az első keréken voltak

Az első őrület a kerékpárért az 1867-es világkiállítás során alakult ki, ahol a már gyártásban lévő biciklit egyre többen kezdték használni. Ezt a típust egy francia, nevén Pierre Michaux 1861-ben alkotta meg, és a pedál az első keréken volt, ami azt a célt szolgálta, hogy az egyensúlyozás egyszerűbb legyen. Az anyaga a kerékpárnak még fa volt, de hogy tartósabb legyen, vasabroncsot húztak rá.

2.       A kerékpár szó feltalálója

A szót Szekrényessy Kálmán alkotta, aki világhírű magyar sportember volt. Őt tartjuk az első magyar úszónak, sportlapírónak, és talán az első hazai kerékpározónak is. A szó 1883-ban bekerült a Magyar Tudományos Akadémia szótárába is.

3.       A kerékpár kétezeréves múltra tekint vissza

Kétezer évvel korábbi, kínai írásokat találtak, mikben említenek egy olyan szerkezetet, ami a kerékpár ősére, és „futógépre” emlékeztetnek. Emellett Hérodotosz is tett említést munkáiban olyan masinákról, amiknek két kereke volt, és az arabok használták levélhordásra. Plutarkhosz állítása is ezt erősíti, bár szerinte a korabeli küldöncök jártak hasonló szerkezettel. Viszont ezek az ókori eszközök hamar feledésbe merültek.

4.       Az első kerékpárversenyek

A legelső kerékpárversenyre 1868-ban került sor, míg a híres Tour de France, ami egy neves, országúti kerékpáros verseny, 1903-ban került megrendezésre. Ezeken felül az első pályakerékpár világbajnokságot 1921-ben, az országúti világbajnokságot pedig 1972-ben rendezték.

5.       Magyarországon tilos volt a kerékpározás

A Budapesti Kerékpáros Egyesület 1882-es megalakulása után a bécsi és prágai mintára, Budapesten is megtiltották az embereknek az utcán való kerékpározást. A rendelet hosszú hónapokig érvényben volt, utána viszont szerencsére eltörölték, viszont évekkel később, 1889-ben kerékpáradót kellett fizetni, ami nagyban elvette a biciklizők kedvét. Ezután nem sokkal pedig Budapest néhány utcáján újra megtiltották a kerékpározást.

6.       A Magyarországi kerékpárversenyek

1885-től már sorra alakultak kerékpáros egyesületek, és ezekkel egyidejűleg versenyeket is rendeztek. Ám az első, amit hivatalosan is számon tartunk, az 1883-ban került megrendezésre a fővárosi ügetőpályán. A kor egyik legkitűnőbb magyar biciklise volt Vermes Lajos, aki az országban elsőként épített kerékpárpályát.

7.       Mezek a 2021-es Tour de Hongrie-n

A Tour de Hongrie-n a versenyzők megkülönböztető mezeket viselnek, melyeknek a színeik különböző jelentéssel bírnak. A sárga mez azé, aki egyéni összetett versenyben, a zöld azé, aki gyorsasági pontversenyben, a piros azé, aki hegyi pontversenyben vezető, a fehéret pedig az kapja, aki a legjobb magyar versenyző összetettben.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A sárkány – értékelés

„Az esküvője közepén Miroslava hercegnőt elrabolja egy sárkány, és elviszi a kastélyába, amely egy távoli szigeten található.” Ennyit írnak a filmről, és hogy őszinte legyek, ha nincs ennyire megkapó plakát ja, lehet meg sem néztem volna. De hogy tényleg csak ennyiről szólt a film? Lentebb megtalálod, olvasd tovább. Nem olyan régen bukkantam rá erre a filmre a Snitten, és a befejezése pillanatáig abban a tudatban éltem, hogy ez valami japán film. Végül is a film első 10 perce után furcsáltam, hogy nincs olyan mandula formájú szemük (a megnézése még azelőtt volt, mielőtt jobban belemerültem volna a Távol-Keleti világba) , de ez volt a legkisebb gondom: a film teljesen magába szippantott . A cselekmény egyből a lecsóba vágott, és megismerhettünk egy érdekes ceremóniát (ez kicsit emlékeztetett A lány és a farkasra) , majd a főszereplőt, és házasságát, ahonnan a sárkány nem is annyira „direkt” rabolja el. Csak hogy közöljem, ez a kastély nem kastély. Ez (ahogy a fimben is elhangzik
További információk

Kodály Zoltán: Jézus és a kufárok

  Kodály Zoltán 1882 és 1967 között élt, zeneszerző, zenetudós, zeneoktató és népzenekutató volt, háromszor kapott Kossuth-díjat , emellett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja , majd később igazgatója is volt. Nem csak „világi” zenéket komponált, munkássága során két egyházzenei folyóiratot is létrehozott a katolikus egyházzene megreformálására.   Tagadhatatlan tehát, hogy egyházzenei műveinek jelentősége igazán fontos. A Jézus és a kufárok egy vegyeskari a cappella , melyet Kodály 1934 -ben komponált. Ez a zeneszerző egyik legnagyobb szabású a cappellája. Egy hatalmas motetta, melynek a középpontjában a diszharmónia kétfélesége áll. Ez a kiemelkedő mű, nehézsége miatt nagy kihívást jelent nem csak a kórusnak, hanem a karvezetőnek is egyaránt. Szerkezeti, formai és tartalmi egysége tökéletes, mesteri, sokan úgy gondolják, ez Kodály kórusművészetének betetőzése . A mű János evangéliumából merítette szövegét , szó szerint egyetlen Bibliában sem találni meg. Öt egységből áll .
További információk

Az Egy herceg karácsonyra filmek

Jelentkeztem egy kihívásra Snitten, ahol Netflixes karácsonyi filmek et kellett néznem, így sok olyan filmet tudtam kihúzni a képzeletbeli bakancslistámról, amit már régóta meg akartam nézni . Ez a filmsorozat (?) is része volt ennek. A sorozatról összességében Nagyon aranyos filmek, néhol kicsit természetesen nyálas , de azért mindig tud egy kis meglepetés t hozni egy karácsonyi közeg ben. Adott benne a királyos, herceges filmek hangulata, a palota/kastély gyönyörű, és azért egy tipikus báljelenet sem hiányzik. Egy herceg karácsonyra Hát, az első rész nézése közben olyan érzésem volt, mintha a Karácsonyi csereberét nézném, kicsit hasonló volt az eleje. Úgy gondolom, a Netflix sikeresen lekoppintotta saját magát . Mert ugyebár ez, a címben említett film kicsit idősebb, mint az utóbb említett, és szerintem azért eléggé hasonló is. Na, mindegy. Mindenesetre ez a rész azért elég kiszámítható volt, bár a nyomozás hozott némi nemvárt meglepetés t. A vége igazán aranyos volt,
További információk